A termék piaci fogadtatása nem szerencse kérdése!

Milyen akadályokba ütközhetünk egy jó termékkel az exportpiacon?

Mert nem az a kérdés, hogy jó-e a termék — hanem az, hogy a fogyasztó érti-e, miért jó.

Export előtt érdemes elvégezni egy illeszkedés vizsgálatot: azt nézzük, hogy a termék milyen gyorsan és mekkora energiával illeszthető be a helyi fogyasztási láncba.

A következő visszajelzésse találkozhatunk a piacunkról:

1. Van ugyanilyen termék → ismert kategória, nagyrészt ár alapján dönt a vevő
2. Van hasonló → részben ismert kategória, egyrészt ár, másrészt az előnyöket veszi figyelembe
3. Teljesen új → nincs referenciapont – Szinte csak az előnyök alapján születik a döntés, amely minél magasabb szinten elégíti ki a vevő igényeit, ad megoldást egy problémájára, annál kevésbé az ár kerül fókuszba.

Az első kettőnél a fogyasztó összehasonlít: elég ízletes-e, nem túl fűszeres-e, megéri-e az árát stb. Ez azért fontos, mert a vevő referenciarendszerben gondolkodik, mely a "Homo oeconomicus" egyik alapvető viselkedése. Ha talál kapaszkodót, beárazza a terméket a saját világán belül — és máris kialakul az az érzékenységi küszöb, ami felett drágának, alatta érdekesnek érzi.

A harmadik esetnél viszont edukáció kell. Nem bízhatjuk a "kísérletező kedvűekre", mert ez nem irányított folyamat és lassú bevezetést eredményez.

Az illeszkedés vizsgálat célja végső soron az, hogy megértsük:

👉 el kell-e magyarázni, miért értékes a termék, vagy elég "csak" kommunikálni a márkát és eladni.

Ez időben, költségben és sikerességben sem mindegy. Az exportpiac nem tűri a szerencsére épített bevezetést.

Ha tudjuk, hogyan fogadják a terméket, akkor kontrolláljuk az időt, a költséget és a sikert. Ezekre a kérdésekre a legjobb megoldás egy alapos marketingkutatás, mely ezen kérdésekre ad – ha nem is teljes, de közelítő – választ.